Ez egy régi téma, mely újra és újra előtérbe kerül. A teljesítmény bérezésről van szó.
Azért írok róla , mert a napokban több ügyfélnél felmerült a kérdés, hogy kell vagy nem valamilyen ösztönzési rendszer a cégükben. És mivel nem feltétlenül egyszerű kitalálni majd működtetni egy igazságos és jól működő motivációs rendszert, sokan maradnak a fix fizetésnél, vagy az órabérnél.
Nem tudom, ki hogy van vele, de mi imádjuk a hűtőmágneseket. Van, aki vadásztrófeákat, van, aki fényképeket, márkás italokat, borkülönlegességeket, bélyeget, stb. gyűjt. Mi hűtőmágneseket. Persze nem fanatikus módon, de ha olyan helyen járunk, ami nagyon tetszik, hozunk emlékbe egy mágneses képecskét, amire rápillantva mindig eszünkbe jutnak azok a klassz élmények.
Miért nem akarok csap lenni? Mert még a csapból is a koronavírus ügye folyik… De tényleg…. Nem tudsz olyan újságot, tv-t, online felületet, FB oldalt, baráti, üzleti beszélgetést, vagy bármilyen helyzetet, ahol ha két ember találkozik, az első három mondatban ne kerülne elő a koronavírus ügye.
Nem akarom ezt a hullámot nagyon meglovagolni, nem az én stílusom. De nincs nap, hogy 1-2 partnerünk ne fordulna hozzánk olyan kérdéssel, ami napjaink legnagyobb problémájának kezelésére vonatkozna.
Gyakran hallani azt a világban, hogy valaki igazi őstehetség, született zseni. Puskás Ferenc vagy napjaink sztárja, Lionel Messi a fociban, Schumacher a Forma 1-ben, vagy sorolhatnánk számtalan színészt, művészt, feltalálót, fizikust, stb.
Kérdés: Vajon jó vezetőnek is csak születni lehet? Van valami X-faktor, amitől valaki kiváló vezetővé válik az első perctől kezdve, van, akinek pedig ez soha nem adatik meg?
Válasz: Nem! Én nem így látom. És körülbelül 20 éve figyelve a vállalkozások első számú vagy beosztott vezetőit, igazolni is látom az állításomat.
Tudtad, hogy ma, március 20-án van a Boldogság Nemzetközi Napja? Az év minden napján, de ma, különös tekintettel a fennálló helyzetre - szükségünk van arra, hogy a figyelmünket valami pozitív, előre mutató dologra tudjuk helyezni.
Okoz fejfájást annak a pénznek a hiánya, amit már megtermelt a cégetek, csak még a vevőtök nem adta oda? Átéltétek már azt, hogy egy, de akár több havi bevétele a cégnek még nem a saját, hanem a vevők kasszájában, bankszámláján van?
Hihetetlen, hogy még napjainkban sincs olyan törvény, amely valóban büntetné és teljes mértékben megakadályozná a számlák ki nem fizetését!
De amíg az van, ami van, sok vállalkozás megismeri az ”elméleti bevétel” fogalmát.
Mi ez az „elméleti bevétel”?
Számviteli nézőpontból, ha a vevő elviszi az árut, vagy megkapja a szolgáltatást és mi ezért kiállítunk egy átutalásos számlát, már bevétellel rendelkezünk. Még akkor is, ha az a pénz csak hetek, hónapok múlva fog megérkezni – vagy éppen soha sem.
Na, ezt nevezem én csak „elméleti bevételnek”! Virtuális! Nem megfogható! Ebből nem tudunk tankolni, bért kifizetni, törleszteni, vásárolni. Azon egyszerű okból kifolyóan, hogy nincs is ott az a lóvé. Csak majd egyszer, esetleg… Ezért mi a partnereinket meg szoktuk kérni, hogy amikor erről beszélgetünk, ne bevételnek, hanem „kiszámlázott érték”-nek nevezzük. Mert ez legalább igaz.
Több ügyfelünknél értünk el egészen komoly eredményeket a kintlévőség kezelés területén. Ezek közül egy sztorit ismertetek.
Évekkel ezelőtt egy magas minőségű húskészítményeket gyártó partnerünket konzultáltam. A cég töretlenül fejlődött (megjegyzem, azóta is), de volt némi felhő a szép kék tiszta égen. Kényelmetlen mértékben megnövekedett a lejárt határidejű kintlévőség. A cég továbbra is napra pontosan fizette a saját kötelezettségeit, mert ez náluk becsületbeli ügy, de az 50 M Ft kinnlevőség már hiányzott erősen.
Nem ezen a programon dolgoztunk az együttműködési megállapodás alapján, de kérésükre nekiálltunk. Egy konzultációs napunk nagyobbik felét ennek a problémának a kezelésére fordítottuk.
Amit csináltunk:
Létrehoztuk a kintlévőség kezelő posztot a szervezetben. Ez nem egy új munkatárs felvételét jelenti, hanem egy olyan feladatkört, amit napi 1-2 órás munkaként oda lehet adni egy kollégának.
Nagyon pontosan, részletesen meghatároztuk a kintlévőség kezelés szabályát, folyamatát. Megint csak megjegyzem, hogy ez nem azzal kezdődött, hogy „kiküldjük a felszólító leveleket a tartozó partnereknek”. Nem, a kintlévőség kezelés sokkal korábban kezdődik. Szinte még a számlázás előtt. És barátságosabb kommunikációval.
Meghatároztuk, milyen statisztikákat kell figyelni, hogy nyomon kövessük ennek a területnek a működését és a változásokat.
Megbeszéltük a tulajdonosokkal, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak a munkatársnak, aki sikeres akar lenni ezen a poszton. Ennek alapján ők behívtak egy kolléganőt és elbeszélgettünk vele a várható feladatról. Jó választás volt. Habozás nélkül elvállalta.
Elkezdte végezni a tevékenységét. Amit heti alapon statisztikai grafikonon is vezetett, hogy lehessen látni az elmozdulást és a munkája eredményét.
És ténylegesen mi lett az eredmény?
Alig több mint két hónap alatt a lejárt kintlévőség 30 M Ft-al, 20 M Ft alá csökkent. A következő célkitűzés is megszületett: Gyerünk tovább! Szorítsuk le a lejárt kintlévőséget 10 M Ft alá!!!
És azóta is kiváló, szinte baráti viszonyban vagyunk a cég tulajdonosaival. Ezért Kovács Péter, a Darnó Hús márkanevű csodafinom hústermékeket előállító Funkció Kft. egyik tulajdonosa fel is hatalmazott, hogy eláruljam: A sok évvel ezelőtt kidolgozott módszert némi módosítással alkalmazva a lejárt kintlévőségek hosszú ideje 1 M Ft alatt vannak, pedig nem kis cégről van szó.
Te is el tudnád azt az érzést képzelni, hogy a mostani lejárt kintlévőség 60%-a cirka 2 hónap múlva benn csücsül a bankszámládon? Vagy akár a többi is? Sejtem, hogy mi a válaszod:)
Tanulságok:
Amire odateszed a figyelmed, azt megkapod! Ha a bevétel beérkeztetését elkezded kontrollálni, akkor az be fog érkezni!
Legyen szabálya és felelőse a kintlévőség kezelésének!
Legritkábban heti rendszerességgel figyeljétek a kintlévőségek statisztikáit, változásait!
És ne feledkezz meg a munkatárs megjutalmazásáról, ha eléri, hogy ne csak elméleti bevételetek legyen, hanem gyakorlatban is ott mosolyogjon a nektek járó pénz a bankszámlátokon!
Benjamin Franklin nem akármilyen ember volt. Egy igazi polihisztor. Amerikai feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász, az első név szerint ismert amerikai sakkozó. Egy szegény család 15. gyermekeként született, 2 évet járt csak iskolába, mikor már elkezdett dolgozni. 1706–1790-ig élt. Egyik legismertebb találmánya a villámhárító.
Ha azt kapnád feladatul egy kvízműsorban, hogy néhány perc alatt írj össze annyi közmondást, szólás-mondást, amennyi csak eszedbe jut, biztosan lenne közöttük olyan, amely már közhelyszerűen, elcsépelt módon emlegeti a tanulás szükségességét: „A tudás aranyat ér!”, „Tanulni, tanulni, tanulni!”, „A tudás hatalom – légy Te a leghatalmasabb!”, „Jó pap holtig tanul.”.
Hogyan profitálj a hétköznapokban Einstein relativitáselméletéből? Na, ezt mindjárt kifejtem bővebben, csak kicsit előkészítem a terepet. Albert Einstein okossága számomra lenyűgöző. No nem a legmagasabb szintű elméleti fizikában mélyedtem el, mert az nem az én területem…
De van számtalan olyan általa megfogalmazott törvényszerűség, amelyet a mindennapokban is jól lehet alkalmazni. Lehet belőlük profitálni, ha átülteted őket valahogy hétköznapi használatba. És sokszor ezek nem is annyira bonyolultak, mint gondoljuk….
Einstein maga is azt mondta:
Amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt Te magad sem érted.
Itt van mindjárt a relativitás elmélete, ahogy ő fordította le hétköznapi nyelvre:
„Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás.”
Na! Ezt nevezem én érthető, egyszerű magyarázatnak!
Minden viszonylagos. Valamihez képest sok vagy kevés, gyors vagy lassú egy dolog. Ez a lényege ennek az egésznek. De most hagyjuk a testek egymáshoz képest történő mozgását és sebességét, amiből Einstein is kiindult.
Nézzünk életszerűbb példákat:
Megfigyelted Te is a következőket?
Minél jobb helyen, jobb társaságban vagy, annál gyorsabban telik az idő. Minél rosszabb helyen, rosszabb közegben, minél nyűgösebb, unalmasabb dologgal foglalkozol, annál lassabban vánszorog.
Mindig nagyon tudtam azokat az embereket sajnálni, akiknek a munka egy büntetés. Ha olyan helyen dolgoznak, amit utálnak. Ha nem szeretem tevékenységekkel kell foglalkozniuk.
És ez nem csak alkalmazottakkal, hanem még vállalkozókkal is előfordul. Nem kihívásból, pozitív motivációból foglalkoznak az adott tevékenységgel, hanem mert ebből élnek – lehet, hogy nem is rosszul. De nagyon kevés örömforrást jelent számukra a munka!
Mindig is azt vallottam: Sok mindennel lehet pénzt keresni. Sok mindenből meg lehet élni.
De ha nem jelent örömet, ha nem szívesen csinálom nap mint nap, akkor mi értelme az egésznek?!?!
Emlékeztek a régi Beatrice nótára? „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás.”
Hát ezek az arányok már lehet, hogy torzultak.
De fogadjuk el, hogy az életünk kb. 1/3-át alvással töltjük. Töltőre tesszük a testünket….
Ha a maradék kétharmadát, az ébren töltött életünket tekintjük aktív időszakunknak, akkor kiderül, hogy annak a nagyobb felét a munkával töltjük.
Hát ebből a nézőpontból sem mindegy, hogy:
Cég, munkahely, munka, barátok…. Az idő mindenhol relatív, gyorsan vagy lassan telik.
De mint látod, Te is tudod befolyásolni, hogy számodra a relativitáselmélet alkalmazásával könnyedén, örömteli tevékenységekkel telik az időd, vagy csigalassúsággal vánszorog.
Ezért válogasd meg a munkádat, a tevékenységeidet, a kollégáidat és a barátaidat! Ez igaz akkor is, ha cégvezető vagy és akkor is, ha alkalmazott. Te döntesz!
És mindenekelőtt olyan célokat határozz meg magad számára, ami bizsergető örömmel tölt el, amikor az eléréséért dolgozol!
►►►►
Ingyenesen letölthetsz egy vállalkozóknak szóló esettanulmány gyűjteményt, számtalan hasznos tanulsággal fűszerezve: Klikk!
Hadd meséljek el neked egy tanmesét: „A nyuszika egy kis gyerekjáték homokozó lapáttal elszánt tempóban, lihegve-erőlködve kapirgálja a földet az út mentén. Arra sétál a süni, aki megkérdezi tőle:
Mit csinálsz, Nyuszika?
Nem látod? Gödröt ások. És nagyon sürgős, mert el kell vele készülnöm holnapra, különben nem fizeti ki a medve.
Hát itt van a sarkon a mezőgazdasági bolt! Miért nem mész el és veszel egy igazi ásót? Tízszer ilyen gyorsan haladhatnál! – mondja a süni.
Hát nem érted, hogy nem érek rá? Sietnem kell, ráadásul az ásó is pénzbe kerül….”
